Nyitva tartás

Hétfő zárva
Kedd 8:00-18:00
Szerda 8:00-18:00
Csütörtök 8:00-18:00
Péntek 8:00-18:00
Szombat 8:00-12:00
Vasárnap zárva

Elérhetőségek

Levélcím: Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár
7030 Paks, Villany u. 1.
(7030 Paks, Pf. 91.)
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 75/421-499     Fax: 75/510-035
Facebook:    http://www.facebook.com/vkpaks
Instagram: pakolitz.konyvtar.paks

 

Gutai István beszéde az 50. évfordulón

Tisztelt Hölgyek, Urak!

Kedves Kolléganők, Kollégák!

 

A cím tudományos értekezést ígér, én azonban inkább csupán vázolni szeretném az elmúlt 45 év helyi könyvtárügyének eseményeit, az előzményeket, egy-egy könyvtár sorsát, a könyvtárak folyamatos megújulását, az olvasás fontosságának változását, a nyomtatott mellett más dokumentumok megjelenését.

Így mellőzöm (tudom, sokuk sajnálatára) a részletes statisztikai adatok, kimutatások, grafikonok ismertetését.

„Nyári építési krónikánk élére a Paksi Járási Könyvtár felavatásának híre kívánkozik… az ország legszebb könyvtárainak a száma ismét gyarapodott eggyel… - adja hírül a Könyvtáros 1968-ban - … az avatási ünnepség az Olvasó népért mozgalom első nagyobb könyvtári eseménye volt, s a megye, az Írószövetség – sőt részben a Televízió – segítségével mindent megtett, hogy országos figyelmet irányítson a mozgalom bázisára, a könyvtárra, a könyvtárügyre.”

„Hogy miért nem új épületet emeltek, hanem egy meglévőt… alakítottak át, külön történet, a szocializmus magyarországi korszakának bonyolult pénzügyi-tervezési-beruházási gyakorlatának, a költségeken átlépő manőverek, kiskapuk kényszerével magyarázható” – állapította meg Gerő Gyula ugyanitt, 2003-ban az intézmény alapításának 50. évfordulóján rendezett szakmai napon.

            A meglévő épület, amire az emlékező utalt, egykor zsinagóga volt. („A zsidók első csoportja 1728 és 1735 között érkezett Morvaországból” [Paksra]. Ez már a múlt héten bemutatott Képeskönyv. a régi Paks című könyvben olvasható. A paksi földbirtokosok helyet biztosítottak nemcsak zsinagógájuknak, hanem rituális fürdőjüknek, kórházuknak, iskolájuknak és temetőjüknek is. Az is a Képeskönyvben látható, milyen volt az épület, amit a felismerhetetlenségig átalakítottak.)

            Milyen előzmények után nyitotta meg ajtaját 45 éve ez a könyvtár, ahol most vagyunk?  Paks nagyközség monográfiájából tudjuk, hogy a település első könyvtára a Kaszinó könyvtára volt. (Ma újra Erzsébet Nagy Szálloda; vendégeink bizonyára megtekintik a holnap városnézés közben.) Majd megalakult 1870-ben a paksi Polgári Olvasókör, 1886-ban az Alsóvárosi Olvasókör, a polgári fiúiskola könyvtára, az Iparos Olvasókör. (Ezt a monográfia szerzője az akkori település legjelentősebb könyvgyűjteményének tartja.)

Az országos magyar királyi statisztikai hivatal főnöke 1885. februárjában levélben fordult Tolna megye alispánjához is, melyben közölte: „Magyarország nyilvános és magánkönyvtárainak statisztikáját óhajtja összeállítani.” Kérte az alispánt, hogy küldje el neki a megyében levő könyvtárak adatait. A határt „nyilvános könyvtárakra nézve 500, magánkönyvtárakra nézve 1000 darabban” állapította meg.

Az alispáni rendeletre a dunaföldvári járás – akkor Paks abba tartozott -  szolgabírája jelentette:  Pakson 1000 kötetet meghaladó könyvtárral dr. Novák Sándor és báró Rudnyánszky Iván, 500-1000 kötetes könyvtárral a Paksi Polgári Olvasó Kör rendelkezett.

            „… a paksiak tudnak-e dr. Novák Sándor orvosnak arról a 4000 kötetes könyvtáráról, amelynek zömét tulajdonosa Tolna megye monográfiájának megírásához gyűjtötte össze?... Daróczy Tamás földbirtokos 1500 kötetet tartalmazó könyvtárának van-e valamilyen nyoma, utóélete Pakson?” Ezeket a kérdéseket Gerő Gyula tette föl már említett visszaemlékezésében.

(Dr. Novák Sándor paksi orvos kezdeményezte a megyei múzeum létesítését, régészeti és éremgyűjteményének egy része a múzeum alapgyűjteménye. Tolna megye monográfiájának elkészítése érdekében kérdőívet szerkesztett, melyet az alispáni hivatal elküldött a megye minden járása szolgabírájának. A hiányosan visszaküldött kérdőívek és halála akadályozta meg dr. Novák Sándort a monográfia „szerkesztésénél való segédkezésben.”)

Tolna megye monográfiája azóta sem készült el.

Kernné Magda Irén válasza Gerő Gyula kérdéseire: „A Novák-könyvtár feltehetően a házzal és a hagyaték többi részével fiához, az örököshöz került. Ő a szülei halála után Szekszárdra költözött.”

(Blóz Gizella is leírta dr. Novák Sándorról szóló szakdolgozatában: „az általa összegyűjtött hatalmas anyag nagy része teljesen eltűnt… a monográfia megírásához felhalmozott anyag teljesen szétforgácsolódott”.)

„A Daróczy-könyvtár nagy része – folytatva Kernné Magda Irén közlését – Daróczy Tamás halála után özvegye, Daróczyné Szeniczey Stefánia öröksége lett; aminek legértésesebb jogbölcseleti, jogtörténeti kötetei még a nagybácsi, Deák Ferenc hagyatékából kerültek hozzájuk.

A család lassan eladogatta [a könyveket], (állandó pénzszűkében éltek, hatalmas adósságokkal terhelt birtokon gazdálkodtak, … amikor idősebb fiuk, Daróczy Aladár képviselő lett, a könyvtár egy része a parlamenti könyvtárba került. A családi könyvtár maradéka Budapestre jutott Daróczy Zoltánhoz, miután a család a csőd miatt felszámolta paksi birtokát. Az ő maradék könyvtárát az általa összegyűjtött kéziratos családtörténeti hagyatékkel együtt a Ráday levéltár őrzi.” (Bővebben, szintén Kernné Magda Irén közlése alapján: Panka Károly: Deák Ferenc könyvtáráról.)

            Pakson a múlt század elején megalakult a Keresztény Munkásegylet könyvtára is, 1913-ban pedig a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által adományozott könyvekből a Paksi Népkönyvtár (amely vasárnaponként délután 2-4 között volt nyitva), a polgári leányiskola könyvtára, az alsócsámpai olvasókör, majd az evangélikus egylet olvasóköre, és a református olvasókör.

A helyi társadalom minden rétege részt vehetett az olvasómozgalomban.

            A II. világháború utáni helyi könyvtári állapotokról a monográfia így számol be: „Paks régi könyvtáraiból nem sok maradt meg. Részben széthordták – az is egyfajta olvasó – és gyűjtőmozgalom volt – G. I. – részben megsemmisítették a könyvek nagy részét. Könyvtárnak már alig nevezhető egyetlen valamire való könyvgyűjtemény… az iparos olvasókör könyveiből maradt fenn, ezek is alig töltöttek meg egy nagyobb szekrényt.”

Az iparos kör épületének államosítás után az egyik szobában kezdte meg működését a községi könyvtár. A könyveket – könyvtáros hiányában a kultúrotthon igazgató-gondnoka kölcsönözte. 1949-ig a művelődésügyi minisztérium 50 ládából álló gyűjteménye többször is ellátogatott a községbe, utána a Népkönyvtári Központ, később pedig a szekszárdi könyvtár igyekezett segíteni az állomány fejlesztését.

            1952. május 14-én jelent meg a minisztertanács könyvtárügyről szóló határozata, amely elrendelte járási könyvtárak felállítását is. Ez Pakson 1953-ban történt meg. A könyvtár a mostani Erzsébet Nagy szálló (akkori nevén Béke Szálló) mellett – Marx tér 4. - néhány szobában kezdte meg működését, azonban helyhiány miatt egyre nehezebben tudta ellátni feladatát.

Ezt látva a községi tanács megvásárolta és átépítette a zsinagógát.

„A járási könyvtárak – ismét Gerő Gyulát idézem - fokozatosan váltak ideológiai központokból szakmai központokká, a helyi szellemi élet központjaivá, a művelődő vagy kiművelt emberfők gyülekezőhelyeivé... óriási többletet hozott a korábbi állapotokhoz képest a szabadpolc… a járási könyvtárak [ a paksi is] a 60-as években kezdték legjobb formájukat…”

Szederkényi Lászlóné 1957. március 16 és 1976. október 31. között vezette az intézményt.

Belelapoztam a könyvtár használatáról és szolgáltatásairól 1966-ban kiadott tájékoztatójába, amely heti 34 órás nyitva tartásról tudósít, betűrendes -, szak – és cikk-katalógust kínál; a beiratkozási dí, egy naptári évre felnőtteknek 3.-, tanulóknak 1 Ft. Akkor még a könyvtárközi kölcsönzés költségeit a könyvtár viselte!

Szederkényi Lászlónét Herczeg Ágnes követte, aki 1976. november 1-től 2001. október 31-ig volt a paksi könyvtár igazgatója.

1977-ben a tanács Közművelődési Intézmények Igazgatósága néven összevonta a könyvtárat, az ifjúsági és úttörőházat a munkásművelődési központtal – írja Herczeg Ágnes A kiművelt emberfőért című dolgozatában. Nemcsak zsúfoltságról, hanem az 1976 óta megkétszereződött könyvbeszerzési keretről is számot ad.

„Ami kevés könyvtáros életében adatik, az nekünk osztályrészül jutott: – írja –három új könyvtárat is teremtettünk 10 év alatt: a művelődési központban, a II. számú és a IV. számú iskolában.”

A hagyományos dokumentumokon kívül hangos könyvet, videokazettákat is gyűjt a könyvtár; menetrendek, telefonkönyvek, különféle vásárlói katalógusok állnak az olvasók rendelkezésére; már ezekben az években törekvés: információs központtá tenni a bibliotékát.

A Herczeg Ágnes vezette könyvtár tovább folytatta irodalmi estek, író-olvasó találkozók, gyermekkönyvtári programok szervezését, tervszerűen gyarapította a helytörténeti gyűjteményt,   több munkatársa ajánló bibliográfiát készített.

            Ezekben az években két tanácsi határozat is született az épület bővítéséről, amiből csupán 85 négyzetméternyi területnövekedés lett. Átépítették azonban a villamos hálózatot, festésre, tető- és bútorcserére is sor került.

            A település közművelődés intézményeinek integrációját 1992-ben megszüntette az önkormányzat, a művelődési központbeli fiókkönyvtár azóta önállóan, a művelődési központ (mai nevén Csengey Dénes Kulturális Központ) részeként működik tovább.

A városi könyvtár fenntartja azóta is a  II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában fiókkönyvtárát.

Az igazgató internetcsatlakozásról, 4 számítógép munkába állásáról, a könyvtárhasználók szokásainak megváltozásáról is hírt ad: korábban a szépirodalmi kölcsönzés vezetett, később megnőtt az érdeklődés a szakirodalom iránt és nőtt a helyben olvasók száma.

A könyvtár folytatta az informatikai fejlesztést, megkezdődött az állomány számítógépes feldolgozása és a felkészülés a munkafolyamatok számítógépesítésére.

A hely szűkössége a legutóbbi időkig megnehezítette a teljes körű szolgáltatások végzését; a helytörténeti gyűjtemény például az igazgatói iroda szekrényeiben szunnyadt.

            Az elmúlt évtizedre visszatekintve – az érintettség okán – kissé személyesebb lesz mondanivalóm.

2002. augusztus 5-én délután 1 órakor áttértünk a számítógépes kölcsönzésre, amit több hónapos felkészülés előzött meg: tanulni mentünk a programfejlesztőhöz, az Infoker Szövetkezethez, tapasztalatokat gyűjtöttünk a többi textlibes könyvtárban: Székesfehérváron, Dunakeszin, Jászberényben, Dombóváron; belső továbbképzéseket is tartottunk.

Olvasóink türelmükkel járultak hozzá az átálláshoz.

Számítógépes tanfolyamainkat több száz használó elvégezte. 2005 őszén – köszönhetően informatikusainknak – hozzáférhetővé vált az on-line-katalógus, nemsokára megjelent elektronikus hírlevelünk, amely az állománygyarapodásról tájékoztatta az érdeklődőket,az olvasók az internet-kapcsolattal előjegyezhették a kért dokumentumot. tájékozódhattak kölcsönzési határidőről. meghosszabbíthatták azt, e-levélben értesültek a kölcsönzési határidőről.

2003-ban felvettük a Pakon született költő, Pákolitz István nevét, abban az évben hasonló szakmai napon, mint ez a mai, megemlékeztünk a könyvtár alapításának 50. évfordulójáról. Megjelent az első, Jámbor Pál, szintén Pakson született költő egyik álnevéről, Hiadórról elnevezett könyvsorozatunk első kötete, amit évente egy kiadvány – köztük CD is- követett.

(Jámbor Pál személye kötötte össze a szabadkai és paksi könyvtárat, örülök, hogy ismét itt vannak a szabadkai könyvtárosok is.)

Egységes arculatot alakítottunk ki, amely láthatóvá vált tájékoztató feliratainkon, az intézményi levelezésen, a kiadott tanúsítványokon, a munkatársak névjegyén.

A könyvtár munkatársai folytatták előadások, irodalmi estek, könyvbemutatók, pódiumműsorok, iskolákban tartott rendhagyó órák, gyermekkönyvtári vetélkedők, pályázatok szervezését, természetesen a dokumentumkölcsönzés és tájékoztatás maradt továbbra is a legfontosabb tevékenységük.

Eredményesen vettünk részt egy-egy TIOP és TÁMOP-pályázaton.

2009. január 1-jétől a Pákolitz István Városi Könyvtár munkatársai végezték a kistérségi szolgáltató helyeken dolgozó kollégáik és a helyi önkormányzatok megelégedésére a mozgókönyvtári ellátást; informatikusaink egységes rendszerbe fogták össze valamennyi szolgáltató helyet. Az sem volt akármilyen fegyvertény!

Kialakítottuk és ápoltuk – nemcsak az interteten – kapcsolatainkat a testvérvárosok könyvtárosaival, ennek egyik bizonytéka a mai szakmai nap is.

Ez volt a mi munkánk és nem is kevés.

Köszönet az elődöknek, hogy megünnepelhetjük ezt a kerek évfordulót, köszönöm kolléganőimnek az együtt töltött éveket.

Az utódoknak eredményes és örömteli folytatást kívánok!

Gutai István

 

 Felhasznált irodalom:

  1. Könyvtáros, 1968. ?
  2. Gerő Gyula: Visszapillantás-emlékezés. Gondolatok a Paksi Járási Könyvtár létesítésének 50. évfordulóján. Paksi Tükör 2004 januárja, 11. p.
  3. Kernné Magda Irén- Bencze Barnabás- Kövi Gergő: Képeskönyv. A régi Paks. Paks Város Önkormányzata, 2013.
  4. Paks nagyközség monográfiája. Szerk. dr. Németh Imre. Paks nagyközségi tanács, 1974., 276. p.
  5. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve II. Tolna megyei Levéltár Szekszárd, 1995. 308. p.
  6. Blóz Gizella: Dr. Novák Sándor élete és munkássága II. Paksi Tükör 1998 májusa
  7. Kernné Magda Irén közlése
  8. Bővebben a Daróczy-családról: Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. Paks, Pákolitz István Városi Könyvtár 2009. 21-30. p.
  9. Monográfia, 277. p.
  10. Herczeg Ágnes: A kiművelt emberfőért.=Paks, a tízéves város 1979-89. Paks Város Tanácsa és a Paksi Városszépítő Egyesület Paks, 1989.
  11. Herczeg Ágnes: Parányi művelődéstörténet Paks, 1989-1999.=Várossá válni… Várostörténeti tanulmányok Paks, 1979-1999. Szerk. Kerné Magda Irén. Paks Város önkormányzata 2001.
Text Size